A mezőgazdaságban a föld- és vízellátás magától értetődőnek tekintett múltunk kezd áldozatokat szedni. A gazdák egészségesebb talajokat követelnek a sikeres termesztéshez, a fogyasztók pedig jobb minőségű termékeket. Eközben a világ fél szemmel a vízkészletet figyeli.

A regeneratív mezőgazdaság a válasz. És most, a természettörténet kritikus pontján, a peremvidékről a köztudatba lép - a talaj egészségének javulását, jobb minőségű termékeket és alacsonyabb kibocsátást ígérve.

A regeneratív mezőgazdaság a talaj rehabilitációjára összpontosít, számos különböző módszerrel. Bár a fogalom az 1980-as évekre nyúlik vissza, a legújabb technológiai fejlesztések javítják a gazdák és az élelmiszeripari vállalatok képességeit a regeneratív technikák alkalmazására. Az eredmény a talaj egészségének javítása és a jobb minőségű termékek előállítása.

Gyakorlati változás

A fogyasztói kereslet hatására a biogazdálkodás egyre inkább a köztudatba kerül. A biogazdálkodási gyakorlatok egyre jobban terjednek, és éves szinten 5,5%-os növekedési ütemet mutatnak (2020-26).
A földeken a gazdálkodók olyan módszereket alkalmaznak, amelyek minimalizálják a talaj bolygatását. Az egyik ilyen módszer, a "no-till" művelés, amely a talaj megbolygatása helyett közvetlen vetőgépet használ a növények elültetésére. A talajművelés nélküli gazdálkodás 2026-ig 204 millió hektár földterület megújítását fogja eredményezni világszerte.

A gazdák takarónövényeket is alkalmaznak: gyorsan növő növényeket, például rozst vagy hajdinát vetnek, hogy a tápanyagokat a talajba juttassák, mielőtt a tervezett élelmiszernövényt elültetnék.

A talaj egészségének helyreállítására szolgáló másik ökológiai módszer a növénytermesztési-állattartási rendszer, amely során olyan növényt ültetnek, amely táplálja a talajt, miközben az állatállomány legelészik rajta. A körkörös gondolkodásnak ez a szép darabja egyszerre két problémát old meg hatékonyan.

Mezőgazdaságot támogató technológia

A manuális változások mellett a technológiai fejlesztések is támogatják a regeneratív mezőgazdaságot, ahogyan az egyre inkább előtérbe kerül. 

A legtöbb más iparághoz hasonlóan a mesterséges intelligencia is hatással lehet a mezőgazdaságra. Már most is használják a növénykultúrákban található kis érzékelők által termelt adatok elemzésére, és olyan meglátások nyújtására, amelyek valós időben segíthetik a gazdálkodókat.

Az érzékelő/AI felhasználási területei közé tartozik a termés érettségének nyomon követése, valamint a műtrágyák és növényvédő szerek "intelligens permetezése", az automatikus gyomirtás és a termékek osztályozása az élelmiszeripari vállalatok számára. 

Az érzékelők képesek az időjárás változásainak követésére, a szennyezés mérésére és a kártevők jelenlétének észlelésére is, csökkentve ezzel a talaj egészségét rontó vegyszerek általános használatának szükségességét. A mesterséges intelligenciát a pilóta nélküli mezőgazdasági gépek, például traktorok, drónok és robotok működtetésében használják, ami a hatékonyságot és a fenntarthatóságot fokozza.
A digitális technológia a talaj- és terménytérképezés, a vízstressz felismerése, a nedvességszintek, a kártevőfertőzés, valamint a mikrobiom és a szén-dioxid-szintek nyomon követése kulcsfontosságú területein is aktív. E területen elért sikerek két példája az EarthOptic GroundOwl nevű, a talajsűrűség mérésére szolgáló eszköze, amely a tömörödésérzékelőket gépi tanulással kombinálja, valamint az Agricolus Easy nevű, precíziós mezőgazdasági alkalmazások felhőplatformja.

Szabályozási környezet

A szabályozási környezet világszerte változik a regeneratív gazdálkodás növekedésének támogatása érdekében. Európában a Green Deal várhatóan a fenntartható gyakorlatok irányába mozdítja el az élelmiszeripari értékláncot. Az EU Farm to Fork (F2F) stratégiájának célja, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területének 25%-át ökológiai gazdaságokká alakítsa át.

Az Egyesült Királyságban a fenntartható gazdálkodás ösztönzője azért jött létre, hogy jutalmazza a gazdákat az olyan projektekért, amelyek környezeti előnyökkel járnak, mint például a téli időszakban a kopár földeken történő növénytermesztés. A jutalmakat szakaszosan vezetik be, és várhatóan arra ösztönzik majd a földtulajdonosokat, hogy megmentsék az élővilágot, regenerálják a talajt és szén-dioxidot gyűjtsenek.
Az Egyesült Államokban a 2018-as mezőgazdasági törvényjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a természetvédelem és a biogazdálkodás előmozdítását, valamint a helyi és regionális élelmiszerek fellendítését célozzák. 

Eközben az indiai Bharatiya Prakritik Krishi Paddhati program - amely a központilag támogatott Paramparagat Krishi Vikas Yojana program része - a természetes gazdálkodási gyakorlatokat támogatja a biomassza gazdaságon belüli újrahasznosításával.

Kínában a Nemzeti Fenntartható Mezőgazdasági Terv az agrokémiai szerek használatának visszaszorítására, az élelmezésbiztonság biztosítására, a biogazdálkodás elterjedésének növelésére és a gazdáknak a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló pénzügyi ösztönzők biztosítására összpontosít.

A regeneratív mezőgazdaság világszerte teljes változást kínál az élelmiszertermelésben, egészségesebb jövőt ígérve, miközben számos új lehetőséget teremt az élelmiszeriparban.

Töltse le a jelentésünket!