A hitelfelvétel átmeneti likviditási igényt elégít ki, segít a család fogyasztási céljainak megvalósításában és olyan fontos beruházások megvalósítását teszi lehetővé, mint például a lakásvásárlás vagy -felújítás. 

Kihez forduljunk?
Bankokhoz, más pénzügyi közvetítőkhöz – például engedélyezett pénzügyi vállalkozásokhoz –, közvetlenül, vagy a bankhoz, illetve a pénzügyi vállalkozáshoz kapcsolódó közvetítőkön (így például az autót vagy konyhai berendezést forgalmazó kereskedőn) keresztül. 
Számos lehetőség áll rendelkezésre a hitelfelvételre: kapcsolódhat egy konkrét vásárláshoz, például az áruház által nyújtott részletfizetés útján, vagy felvehető közvetlenül a banktól vagy pénzügyi közvetítőtől saját célra, például a lakásra felvett jelzáloghitel formájában. Manapság az interneten számtalan ajánlatot, hitelkonstrukciót hirdetnek, például fiataloknak, és akár online is köthetünk hitelszerződést, csak ne felejtsük el gondosan áttanulmányozni a feltételeket.
A szerződés
Nagyon fontos, hogy tüzetesen elolvassuk a felvenni kívánt hitelről készült szerződést. A szerződésben kifejezetten szerepelnie kell a kölcsön teljes összegének, a futamidőnek, az esetleges adóknak és illetékeknek, egyéb járulékos költségeknek (például jogi költségeknek), az esetleges fizetési késedelmek esetén alkalmazott késedelmi kamatoknak, fizetésképtelenség esetére a hitelbiztosításnak, illetve a kamatlábaknak.
Észben kell tartanunk ezeket a kamatokat, amelyek a nominális kamatlábnak, illetőleg a THM-nek (teljeshiteldíj-mutatónak) felelnek meg. Előbbi némileg alacsonyabb az utóbbinál. A THM jelöli azt, amit ténylegesen fizetnünk kell: a kamatot, valamint a tőkét és a hitelhez kapcsolódó egyéb költségeket is magában foglalja. 

További információ
Manapság a felvett tőkeösszeg és a meghatározott kamatláb alapján már könnyű kiszámítani a hiteltörlesztés ütemezését, azaz a fizetendő havi törlesztőrészleteket. A számítás bonyolult, de a bankok által online elérhetővé tett digitális hitelkalkulátorok segítségével jól szimulálható. Mindenképpen hasznos tisztában lenni azzal, hogy a kamatot minden hónapban a visszafizetendő tőke után számítják ki. Ezért ahogy hónapról hónapra törlesztjük a részleteket, a kamat a visszafizetendő tőkével párhuzamosan csökken.

Felelős hitelfelvétel
Fontos tudni, hogy a hitelfelvétellel adósságunk keletkezik. A szokványos esetben részletfizetéssel törlesztendő hitelösszeghez hozzá kell adni a hitelnyújtónál felmerült költségeket – a hitelezési költséget, a kezelési költségeket, a haszonkulcsot, vagyis azt a nyereséget, amely lehetővé teszi a bank vagy pénzügyi vállalat számára a növekedést.
Ezek a tételek befolyásolják a hitel költségét, és az alkalmazott kamatláb ezeket tartalmazza. 
Mielőtt jelzálog- vagy egyéb hitel felvétele mellett döntenénk, alaposan fel kell mérnünk a törlesztési képességünket, szem előtt tartva, hogy a törlesztőrészleteken kívül a napi kiadásainkat is fedeznünk kell majd, különös tekintettel a szokásos kiadásokra, legyenek azok állandó és változó jellegűek. Amikor azt számolgatjuk, elegendő-e a törlesztéshez a jövedelmünk, vegyük figyelembe azt is, hogy szükség esetén van-e, aki kisegítsen anyagilag, illetve fizetünk-e egyéb hitelt, ha mégoly kis összegűt is.
A banknak a kamaton kívül a meghitelezett tőke esetleges elvesztése ellen is be kell biztosítania magát. Még ha a hitelfolyósítást megelőzően a bank vagy pénzügyi közvetítő nem is kér hitelbiztosítékot, a hitelinformációs rendszerekben ellenőrzi, hogy a hitelezőnek milyen, már meglévő hitelei vannak, és ezeket határidőre törleszti-e.

További információ...
A 2008-as világválságot az Amerikai Egyesült Államokban a jelzáloghitelekhez kapcsolódó fizetésképtelenségi válság okozta, amelynek lényege abban állt, hogy kiemelten kockázatos hitelezők kaptak jelzáloghiteleket, és ezeket aztán nem tudták visszafizetni. A törlesztések elmaradásának kockázata elleni védekezésül a jelzáloghitelek spekuláció tárgyává váltak, ami az egész világra kiható „buborék” kialakulásához vezetett, nagy múltú amerikai bankok csődjét és egy olyan válságot okozva, amelynek következményeit még ma is érezzük.
A szlovák jegybank szigorúbb szabályokat vezetett be a hitelek és jelzáloghitelek kibocsátására vonatkozóan, ezenkívül maximálta az alkalmazható kamatlábak felső határát. Ez lehetővé tette a bankok és a minőségi pénzintézetek „természetes” kiválasztódását, így a nem megbízható cégek eltűntek a piacról.

További információ...
Napjainkban nemzetközi felügyeleti szervezet szabályozza az államok és hitelezőik közötti kapcsolatokat. Ismert történelmi példa a firenzei Bardi család bankja, amely 1300-ban csődbe ment, mert az akkori francia és brit uralkodók nem fizették vissza a számukra meghitelezett összeget.