A szén-dioxid és annak hatásai a mi generációnk története. A kibocsátás csökkentése a globális kormányok számára sürgős prioritás. Ebben az összefüggésben a dekarbonizációs projekt széleskörűvé és sokrétűvé vált. 

Ma már nem csak arról szól, hogy kevesebb szén-dioxid-kibocsátást érjünk el, hanem arról is, hogy a környezetünkből kivonjuk a szenet, és hasznossá tegyük. 

A szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás egyre növekszik - és izgalmas lehetőségeket kínál mind a bolygó, mind a befektetők számára. Ezzel párhuzamosan a könnyebb anyagok ipari felhasználására irányuló erőfeszítések, a nagymértékű villamosítás és a megújuló energia új határa a tiszta zöld hidrogén formájában.

A megkötött szén felhasználása

A szén-dioxid-leválasztási és -felhasználási megoldások (CCUS) a dekarbonizációs projekt első vonalában vannak, az első válasz a szén-dioxid-intenzív folyamatokkal szemben, ahogy az ipar lassan áttér a tiszta energiaforrásokra. 

Globálisan a CCUS piaca 2030-ra várhatóan 36,4 milliárd dollár bevételt fog generálni.
A már bevált CCUS negatív kibocsátású megoldások mellett a légkörből a CO2-t nettó módon eltávolító megoldások használata is növekedni fog, hogy segítsenek elérni az ambiciózus és egyre sürgetőbb célokat. 

Ilyen például a bioenergetikai szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, ahol a biomasszát szén-dioxid megkötésére használják, majd az energiatermeléshez szükséges tüzelőanyaggá alakítják.

Erre építve a leválasztott szén-dioxidot egy napon széles körben használt vegyi anyagok, üzemanyagok és műanyagok előállítására fogják felhasználni. 

A CO2-felhasználó anyagok várhatóan gyorsan növekedni fognak. A Frost & Sullivan előrejelzése szerint a piac 2030-ra eléri az évi 183 millió tonnát, szemben a mai mindössze hárommillió tonnával.

Szén-dioxid-leválasztási ütemterv

Európában jelenleg 63 kereskedelmi vagy kísérleti adatgyűjtési projekt van, a piac a nagy nemzetközi konglomerátumok körében koncentrálódik. 

Az európai Zöld Megállapodás és a jogi reformok által ösztönözve a jövőben kétségtelenül új finanszírozási hullám és az ágazat további bővülése várható. 

Ez magában foglalja a szén-dioxid-leválasztási központok létrehozását, amelyek méretgazdaságosságot és stabilitást teremtenek a befektetők számára. 

Ahogy a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás széles körben elterjed - és az uniós célkitűzések minden vállalkozást arra kényszerítenek, hogy fokozza környezetvédelmi erőfeszítéseit -, a szén-dioxid-leválasztás mint szolgáltatás a teljes értékláncban megjelenő üzleti modellé válik, amely az eltávolított CO2 tonnánkénti díjazásáért fizet.

Könnyűsúlyozás

A szén-dioxid-leválasztási erőfeszítések mellett az ipar megpróbálja ugyanezeket a dolgokat másképp gyártani.

A repülőgépgyártástól a fogyasztási cikkekig minden ágazat azt vizsgálja, hogy az alternatív, könnyebb anyagok hogyan segíthetnek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást egy olyan környezetben, amelyben a környezetszennyezőket büntetik.

A könnyűsúlyozás olyan új anyagokat jelent, mint az aerogélek és fémhabok, amelyek az építőiparban, a repülőgépiparban, a gépészetben és azon túl is teret nyernek. Ez azt is jelenti, hogy hibrid fémek és műanyag polimerek lépnek a nehezebb, régimódi anyagok helyébe. 

Ezek az anyagok nem csak szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg, hanem alkalmazásuk során hatékonyabbak is lesznek a régieknél.

Villamosított légi közlekedés

Az ipar határtalan villamosítása a szó szoros értelmében új magasságokba emelkedik, mivel a 2040-es években várhatóan villamosított repülőgépek emelkednek a levegőbe. A koppenhágai repülőtér már most kiépíti a villamosított repülőgépeket támogató infrastruktúrát. 

A mezőgazdaság, egy másik energiaigényes ágazat, szintén érezni fogja a villamosítás előnyeit a következő évtizedben, ahogy a digitálisan vezérelt precíziós gazdálkodás fokozatosan bevezetésre kerül. Miközben a mesterséges intelligencia figyelni fogja a növények egészségét és csökkenteni fogja a vegyszerhasználatot, a mezőgazdasági járművek és az öntözőszivattyúk villamosítása segíteni fog az energiaintenzitás csökkentésében. 

A közlekedés villamosítása már folyamatban van. 2040-re valószínűleg olyan világban fogunk élni, ahol a fosszilis üzemanyaggal működő haszongépjárművek és személygépkocsik teljesen ki vannak tiltva. A szintetikus üzemanyagok (amelyek közül sokan a megkötött szén felhasználásával készülnek) fogják uralni azokat a közlekedési szegmenseket, ahol a villamosítás önmagában nem képes csökkenteni a kibocsátást.

A legtisztább megújuló energia

A napenergia a jelenlegi évtized jelentős megmentője: 2030-ra Európa összesített beépített energiatermelési kapacitásának mintegy 28%-át fogja megtermelni. 
A megújuló energiaforrásokba történő beruházások következő hulláma azonban a zöld hidrogénre - azaz a szénmentes forrásokból előállított hidrogénre - irányul. 

A hidrogén tiszta energia, de előállítása messze nem szén-dioxid-semleges. A zöld hidrogént vízből állítják elő elektrolízissel, amely folyamat a legjobb esetben is kibocsátásmentes, a legrosszabb esetben pedig nagyon kis hatású.

A hidrogén globális előállítása 2030-ra várhatóan több mint 400 milliárd dolláros bevételt hozó iparágat hoz létre, a növekedést az üzemanyagcellák hajtják, amelyeknek autóipari és űrhajózási alkalmazásai lehetnek.

A zöld hidrogén felé vezető úton középtávon a "kék" hidrogén - amelyet fosszilis tüzelőanyagból állítanak elő, de a CCUS-t kihasználva - kulcsszerepet fog játszani a szén-dioxid-semleges jövőnk felé vezető átmenetben.