PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
Ha be szeretnénk fektetni megtakarításainkat, a pénzügyi eszközök jó kiegészítő jövedelemforrást kínálhatnak. A pénzügyi termékek választéka széles, és a megtakarító a várható hozamszint felmérését követően megválaszthatja, milyen eszközökbe szeretne befektetni, figyelembe véve persze, hogy minél magasabb a hozam – azaz a feltételezett nyereség –, annál nagyobb a „kockázat”, azaz annak lehetősége, hogy elveszítjük megtakarításunkat.
02/08/2018
Pénzügyi befektetési termékek
A befektetési megtakarítási termékek tulajdonképpen hitelviszonyt megtestesítő eszközök, azaz olyan dokumentumok, amelyek hitelezői státuszunkat igazolják, jelen esetben a befizetett összeget, amelyet befektettünk. Különböző, többé vagy kevésbé kockázatos befektetési termékcsaládok léteznek. Alább felsoroljuk a legfontosabbakat. Napjainkban a pénzügyi piac rendkívül diverzifikált: a bank weboldalán más befektetési lehetőségek is találhatók.
Részvények: olyan egységes, azonos és homogén, egyedi részegységek, amelyekre a tőzsdén jegyzett SpA társaságok – részvénytársaságok – tőkéjét felosztották. Aki részvényt vásárol, ezzel együtt részvényesi státuszra is szert tesz. A részvények különböző kategóriákba sorolhatók: törzsrészvények, elsőbbségi részvények, takarékrészvények. A részvényekkel kereskedés helye a részvénypiac, a tőzsde.
Kötvények: annak az adósságnak egy részét képviselik, amelyet egy vállalat/vállalkozás, vagy egy köztestület saját működésének finanszírozása érdekében vállal. Garantálják a kötelezetti státuszt szerző tulajdonosnak a tőkéje visszafizetését, a szerződésben meghatározott kamatokkal együtt.
Részvények és kötvények: mi a különbség?
Részvények. |
Kötvények |
Hitelviszonyt megtestesítő eszközök |
Hitelviszonyt megtestesítő eszközök |
Kockázatitőke-befektetések |
Hitelviszonyt megtestesítő eszközökben fennálló befektetések |
A részvényes a tulajdonosok egyike |
A kötvénytulajdonos a hitelező |
A részvény a jegyzett tőke egy része |
A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amelynél a befektető visszakapja a tőkéjét a keletkezett kamatokkal együtt |
A jövedelem (osztalék) változó mértékű és bizonytalan, de az ilyen termékektől magasabb hozam várható |
A jövedelem (kamat) rögzített vagy előre meghatározott. A kibocsátó csődje esetén meghiúsulhat a kötvény visszafizetése, vagy csak részben teljesül. |
A részvény élettartama megegyezik a kibocsátó vállalat élettartamával. |
A kötvénynek meghatározott lejárati ideje van |
Nyílt végű befektetési alapok: befektetett megtakarítások diverzifikálására szakosodott társaságok által kezelt pénzügyi eszközök. Összegyűjtik a nagy és kis megtakarítók tőkéjét oly módon, hogy egyetlen eszközben egyesítik ezeket a forrásokat. A befektetési alapokat egységes részekre, úgynevezett befektetési jegyekre osztják fel, amelyek egyenlő jogokat biztosítanak. Az értékpapírok összetételének bizonyos fokú diverzifikációja és a szakértők által végzett vagyonkezelés garantálja, hogy ezek a befektetések aránylag biztonságosnak tekinthetők.
További információ...
Származtatott ügyletek. Azért nevezik így őket, mert olyan termékkategóriáról van szó, amely egy másikból „származik”. Értékük tehát egy másik pénzügyi eszköz vagy ingatlan – a „mögöttes eszköz”-nek nevezett változó – teljesítményétől függ, amely lehet részvény, kamatláb, árfolyam, nyersanyag, például olaj, kakaó, kávé, arany... Ezek fokozottan kockázatos eszközök.
A tőzsde
A tőzsde az a hely, ahol részvényekkel kereskednek, tágabb értelemben a pénzügyi piac, ahol az értékpapírokkal, valutákkal folytatott kereskedés zajlik... A telematikus tőzsdén a kereskedés közvetlenül online folyik. A pozsonyi értéktőzsde nemrégiben jött létre. 1991-ben alakult, és 2001-ben kezdte meg működését. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) 2008 óta alkalmazza a multilaterális kereskedési rendszert (MTF), amely az értéktőzsde alternatívájaként a befektetési és kínálati igényeknek megfelelő – gyakran online – kereskedést tesz lehetővé.
További információ...
Tőzsdeindexek. Ezek a mutatók az adott ország tőzsdéjén jegyzett főbb vállalatok és vállalkozások részvénykosarának alakulását fejezik ki. A szlovák tőzsdeindex a Sax, amelynek kosara a szlovák vállalatok, cégek és bankok főbb kötvényeit tartalmazza.
Ki segíthet az ügyfélnek kiválasztani a legmegfelelőbb megtakarítási terméket?
A megtakarítónak a bankjával ápolt viszonya csak bizalmon alapulhat. Minden bank szakértő pénzügyi tanácsadót biztosít ügyfelei számára, akinek az a feladata, hogy eligazítsa
őket a pénzügyi termékek útvesztőjében, elmagyarázza az ilyen termékek jellemzőit és kockázatait, javaslatot tegyen az adott befektető igényeinek leginkább megfelelőre, és az ügyféllel közösen meghatározza a legjobb befektetési stratégiát. Általánosságban elmondható, hogy az ügyfeleknek célszerű pénzügyi tanácsadójukra hagyatkozniuk, és megtakarításaikat illetően a diverzifikált befektetéseket előnyben részesíteni, hogy amennyire csak lehet, bebiztosítsák magukat a kockázatokkal szemben.
A bankok a befektetésekhez is kínálnak okostelefonon használható, praktikus alkalmazásokat, amelyek segítségével a megtakarítani kívánó ügyfelek bárhol valós időben nyomon követhetik befektetéseiket, figyelemmel kísérhetik az árfolyamokat, értékpapírokat vásárolhatnak és adhatnak el. Az adatok biztonságát és védelmét ilyen esetben is a hozzáférési jogosultságot kód vagy digitális ujjlenyomat alapján ellenőrző rendszerek garantálják.
További információ...
Köztudott, hogy 1929-ben pénzügyi válságot idézett elő az amerikai részvénypiacot érintő gyors ütemű árfolyamemesés. Az értékpapírok összeomlását látva a részvényesek megrohanták a bankokat, hogy kivegyék a pénzüket. Ez volt az első olyan válság, amely egy adott országból kiindulva világméretű következményekkel járt, és rávilágított az államok közötti pénzügyi kapcsolatokat jellemző kölcsönös függőségre.
Az állampapírok
Hogyan állapítható meg, hogy mennyire megbízhatóak az állam, állami szervek, vállalatok által kibocsátott értékpapírok? A minősítés ezek megbízhatóságát és stabilitását jelzi. A minősítést erre szakosodott ügynökségek végzik (pl. a Standard & Poor’s), amelyek betűjelekkel jelölik az adott értékpapír besorolását.
Minél alacsonyabb minősítésű egy eszköz, annál nagyobb a befektetők kockázata és így az adott ország által kibocsátott értékpapírokba vetett bizalom, amelyet a spread jelez egyfajta „hőmérőként”: egy ország állampapírjainak teljesítményét hasonlítja össze egy másik ország – Európában a német államkötvények – teljesítményével. A növekvő spread azt jelzi, hogy a piacok nem bíznak az eszközben, és magasabb kamatot akarnak.
További információ...
2017 júniusában Szlovákia a közép-kelet európai országok között elsőként bocsátott ki 50 éves lejáratú államkötvényeket. Az értékpapírok néhány óra alatt elkeltek. Kik vásároltak ilyen papírt? Ausztria és Németország (42%), az Egyesült Királyság (19%), Olaszország és Spanyolország (19%) ... A vevők felét alapkezelők, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok, magánbankok tették ki.