Az európai cégek számára, amelyek belépési pontot keresnek termékeik ázsiai értékesítéséhez, Vietnám viszonylag ismeretlen terep.
Az ország fiatal lakossága, olyan szomszédai és befektetői, mint Japán és Korea, a gazdasági stabilitásra törekvő kormány és a közelgő uniós kereskedelmi megállapodás vonzó üzleti lehetőséget kínál az európai kis- és nagyvállalatok számára. Mindezt Tomaso Andreatta, az Intesa Sanpaolo vietnámi képviseletének igazgatója mondta el.
Az általa 2008-ban megnyitott vietnámi iroda olyan olasz vállalatokat és multinacionális cégeket szolgál ki, amelyek most indították be vállalkozásukat az országban, vagy már állandó jelenléttel rendelkeznek. Az iroda Mianmart, Laoszt és Kambodzsát is kiszolgálja.
Andreatta azt a célt tűzte ki, hogy az Intesa Sanpaolo egymilliárd dollár értékű eszközállományt építsen ki Vietnámban. Ennek érdekében hevesen érvel amellett, hogy több olasz vállalkozás telepedjen meg az országban.
„Az elmúlt években Vietnám egyre többet szerepel a médiában, mégis aránytalanul kevés olasz vállalat ismerte fel, hogy Vietnám egyfajta „kapu” a termékeik ázsiai értékesítéséhez” – mondja Andreatta.
A külföldi cégek hagyományosan kockázatosnak ítélték meg Vietnámot. Tény, hogy a hitelminősítő intézetek olyannak festik le az országot, hogy az megrémiszti a vállalkozókat. Andreatta megítélése szerint az ő szerepe az, hogy a pozíciójában tizenegy év alatt megszerzett, mélyreható ismereteinek segítségével reális képet adjon a helyzetről – a kockázatokról és az előnyökről egyaránt.
„Egy üzleti vállalkozás beindítása itt kisebb kockázattal jár, mint azt a hitelminősítők értékelései sugallják” – állítja. „Minél többet tudunk az adott körülményekről, annál jobban el tudjuk különíteni a valós kockázatokat a nem valósaktól. Az itteni üzleti élet komoly lehetőségeket kínál.”
Andreatta vázolta, hogy miért is olyan kedvezőek a körülmények Vietnámban. Egyrészt a kormány a kamatlábak, az ingatlanárak és az árfolyamok mérséklésével eltökélten igyekszik egyensúlyt teremteni a gazdaságban.Másodsorban a japán és koreai vállalatok nagyon komoly összegeket ruháznak be abba, hogy teljes gyártási láncokat telepítsenek Vietnámba.
„Olaszország sok félkész terméket állít elő, a feldolgozóipartól az elektronikán át a vegyi anyagokig, így versenyelőnyre tehet szert, ha az ilyen vállalatoknak szállít, feltéve, hogy ezek kellő forgalmat tudnak elérni” – állítja Andreatta.

„Az itt lezajló legbámulatosabb beruházásokra esetenként olyan iparágakban kerül sor, amelyek már haldokoltak. Például egy beruházó gyártóüzemet indít el az országban, bekerül a japán vagy koreai cégek értékláncába, és hatalmas termelési volument ér el. Amit az olasz cégek a német vállalatoknak tesznek, ugyanazt megtehetik itt is, ha a nagy japán és koreai márkáknak termelnek” – teszi hozzá. „Nincs szükség hatalmas beruházásra, ráadásul minden sokkal olcsóbb is, mint Európában”
Ahhoz azonban, hogy a vállalkozások élhessenek ezzel a lehetőséggel, ténylegesen jelen kell lenniük az országban, személyesen éppúgy, mint termelésüket tekintve. Azoknak, akik a japánok és a koreaiak által dominált üzletágakat szeretnék kiszolgálni, Vietnámban gyártott, a vevők számára könnyen elérhető termékkel, valamint a helyszínen jelenlévő vezetőséggel kell rendelkezniük.
Katasztrofális következményekkel járhat, ha valaki nincs ténylegesen jelen, vagy csak szükség esetén utazik a helyszínre. Andreatta erre egy horrorisztikus történetet hoz fel példának, amikor egy százmillió dolláros üzlet fulladt kudarcba pusztán azért, mert egy idős vállalkozó a hátfájása miatt inkább mást küldött maga helyett egy fontos találkozóra.
Andreatta szerint ma az Olaszországból induló exportból leginkább a luxuscégek profitálnak. A vietnámi városokban kialakulóban lévő középosztály rajong mindenért, ami olasz: ez is egy újabb ígéretes, meghódítható terület tehát az olasz vállalkozások számára.
„A vietnámiak között egyre több a tehetős vásárló, és a városiak körében divatja van Olaszországnak. Egy olasz termék előnnyel indul a szemükben” – magyarázza.
A vietnámi iroda a térségben működő multinacionális vállalatok számára is nyújt finanszírozást – ráadásul mindezt az olaszországival összemérhető kockázati szinteken. Tekintettel az Intesa Sanpaolo régóta fennálló elkötelezettségére a körforgásos gazdaság fejlesztése iránt, Andreatta szerint a multinacionális vállalatoknak hatalmas kiaknázatlan lehetőségei nyílnak az ország zöldítésére, például az energiaipar reformja révén.
„Vietnám nap- és szélenergiában igen gazdag, így minden adott a zöld energia előállításához. Jelenleg több villamos energiát használ, mint más országok. Páratlan lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság fejlesztésében” – mondja Andreatta.
Ráadásul Vietnámban komoly gondokat okoz a műanyag. Az ország a világ negyedik legnagyobb műanyagszennyezője az óceánokat illetően, főként azért, mert hatalmas mennyiségű műanyag érkezik ide Európából újrahasznosításra. Az ország nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy kezelje ezt a helyzetet.

Erre válaszul kilenc multinacionális vállalat, köztük a Tetra Pak és a Coca-Cola létrehozta a PRO Vietnámot, az állami és a versenyszféra közös kezdeményezését, amelynek célja újrahasznosítási ökoszisztéma létesítése az országban. Andreatta megítélése szerint ez a program is ígéretes üzleti lehetőségeket rejt magában. „Az újrahasznosított árukra összpontosító értéklánc létrehozása hatalmas lehetőség. A bank jelentősen profitálhat abból, ha finanszírozást biztosít a multinacionális cégek számára ennek megvalósításához” – állítja.
Rövid távon a Covid-járvány gondot okoz, különösen abból a szempontból, hogy megnehezíti az üzleti megállapodások létrejöttéhez nélkülözhetetlen személyes találkozókat (Vietnám jelenleg karantén alá helyezi a külföldről odalátogatókat, az Európai Unióból pedig senki nem léphet be az országba), de általánosabb értelemben is, hiszen óhatatlanul visszafogja a világgazdaság növekedését. A Vietnám és Korea közötti, üzleti szempontból fontos viszonyt is próbára teszi a jelenlegi helyzet.
Hosszabb távon azonban már látható egy reménysugár az Európai Unió és Vietnám között létrejövő kereskedelmi megállapodás formájában, amely várhatóan még az idén hatályba lép. A megállapodással jelentős mértékű vámok szűnnek meg (egyelőre az EU-ban gyártott személygépjárművekre vonatkozó 78 százalékos, a borra kivetett 50 százalékos, és a gépekre fizetett 35 százalékos tarifák), ami tovább javítja az országgal üzleti kapcsolatot keresők számára már most is kedvező helyzetet.
„A megállapodás jóvoltából Vietnám lehet az új ígéret földje az üzleti vállalkozások számára” – állítja Andreatta, de arra is figyelmeztet, hogy ezek a kivételes üzleti lehetőségek nem állnak fenn örökké.
Aki szeretné a legtöbbet kihozni a vietnámi helyzetből, annak mielőbb lépnie kell.