Bizony a ruháink jelenleg földünk kárára vannak – a szövetek előállításához felhasznált energiától és víztől kezdve a hatalmas mennyiségű elhasználódott vagy egyszer használt, gyorsan kiselejtezett darabokig, amelyek a hulladéktelepeke végzi.

A divatipar az egyik főbűnös annak a környezeti válságnak az előidézésében, amellyel szembe kell néznünk. A globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka az ágazat számlájára írható – ez több, mint az összes nemzetközi repülőjárat és a tengeri hajózás kibocsátása együtt. A jelenlegi ütemmel a divatipar üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra több mint 50 százalékkal növekedne. (1). Ez vajon hogyan mutat a tükörben? Nem túl jól...

Az Intesa Sanpaolo az Ellen MacArthur Alapítvánnyal együtt – annak első stratégiai pénzügyi szolgáltató partnereként – közreműködésükkel elkötelezték magukat a körforgásos gazdaság megvalósítása mellett. Ennek a folyamatnak az egyik része az, hogy segítsünk fenntarthatóbbá tenni a divatipar teljes ellátási láncát, a fenntartható szövetek létrehozásától kezdve annak megoldásáig, hogy a ruhák tartósabbak legyenek és ne végezzék rövid időn belül kukában. A bank segítséget nyújt ügyfeleinek a lineáris munkamódszerekről átállni a fenntartható, körforgásos gazdaságra. 

Egy átlagos farmernadrág még véletlenül sem nevezhető fenntarthatónak, hiszen előállításához több ezer liter vizet használnak fel. Az Intesa Sanpaolo vállalati ügyfele a Candiani Denim (2), azonban pamutszálak helyett lyocell szálakat használ, hogy szöveteit környezetkímélőbbé tegye. A lyocell a gyorsan növekvő eukaliptuszfa pépjéből készül. A pamuthoz képest megközelítőleg feleannyi vízre van szükség a feldolgozás során.  (3). A Candiani Denim azzal segíti elő az átállást egy fenntarthatóbb működésre, hogy ismert világmárkáknak szállít farmeranyagot, így a divatházak vásárlóiknak tudják megadni a fenntartható választási lehetőségét.

Az Intesa Sanpaolo 6 milliárd eurós, kifejezetten a körforgásos gazdaság finanszírozására szolgáló hitelkeretet hozott létre, hogy a Candiani Denimhez hasonló vállalkozások beruházhassanak a körforgásos folyamatokba. Ez jelentheti „zöldebb” technológiák bevezetését, az energiahatékonyság javítását vagy környezetkímélőbb anyagok kifejlesztését. Az Intesa Sanpaolo zöld kötvényt is kibocsátott.

A luxus férfiruhákat gyártó Zegna cégcsoport szintén olyan vállalat, amely – az Intesa Sanpaolo támogatásával – harcot indított a divatipar pazarló gyakorlatával szemben. A vállalat két vízerőművet épített, hogy fenntarthatóbbá tegye energiafelhasználását: üzemei jelenleg a fogyasztásuk 40 százalékát megújuló energiából fedezik (4). A Zegna csoport számos beruházást hajtott végre a textilgyártás során keletkező melléktermékek visszanyerése és a termelési ciklusban történő újrafelhasználása érdekében – például a gyárai szennyvizének 20 százalékát újrahasznosítja, ami évente 70 000 köbméter vizet jelent (5).

A divatipar körforgásos modellre történő átállítása nemcsak a bolygónak válik hasznára, hanem üzleti szempontból is észszerű. A Zegna például textilipari melléktermékeinek mintegy 15 százalékát értékesíti más vállalatoknak, ami annyit jelent, hogy közel 95 tonna szövetet újrahasznosítanak ahelyett, hogy kidobnák – ráadásul mindezt ez a vállalat számára nyereséges módon.

Változnak a fogyasztói szokások is. A következő évtizedben előreláthatólag egyre nagyobb lendületet kap a ruhák újrafelhasználásának és bérbeadásának trendje. A kutatások szerint ha mindenki évente egy használt tárgyat vásárolna egy új helyett, az annyit jelentene mint 66 millió fa ültetése és 1,25 milliárd zuhanyzáshoz szükséges vízmennyiség megtakarítása együttesen (6).

Kiment a divatból a „gyors” divat. A jövő a gondosan készített, hosszú élettartamú ruhadaraboké – olyanoké, amelyek kíméletesebbek a Földhöz, és tulajdonosuk megbecsül.

Filmünkből bővebben is tájékozódhat ebben a témában.

Szövegforrások

1. https://www.worldbank.org/en/news/feature/2019/09/23/costo-moda-medio-ambiente
2. https://www.world.intesasanpaolo.com/fashioning-sustainable-future/
3. https://www.sciencedirect.com/topics/engineering/lyocell-fiber
4. https://group.intesasanpaolo.com/content/dam/portalgroup/repository-documenti/sostenibilt%C3%A0/inglese/2020/Green%20Bond%20Report%202020%20focused%20on%20CE.pdf p9
5. https://group.intesasanpaolo.com/content/dam/portalgroup/repository-documenti/sostenibilt%C3%A0/inglese/2020/Green%20Bond%20Report%202020%20focused%20on%20CE.pdf P9
6. https://www.thredup.com/resale/#eco-impact

Videó-források

• Évente 460 milliárd dollár értékű ruhát dobunk ki , – 20. oldal
• A ruhagyártás évente 5 millió ember szükségleteinek kielégítésére elegendő vizet használ fel.
• Ha semmi sem változik, 2050-re a divatipar a világ szén-dioxid-kibocsátási mérlegének negyedét fogja felhasználni – 21. oldal
• Ha valamennyien évente legalább egy használt ruhát vásárolnánk új helyett, ennek haszna 66 millió fa ültetésével és 1,25 milliárd zuhanyzáshoz szükséges vízmennyiség megtakarításával lenne egyenértékű
• Az online ruhakölcsönzés globális piaca 2025-re várhatóan eléri a kétmilliárd dolláros értéket.