EnglishAAA

Makrogazdaság

2017-09-23 10:47 - Egy ábra, amiből megérted, miért furcsa a magyar oktatás (portfolio.hu)
Minél fejlettebb egy ország, a növekedése annál inkább az innováción, a humántőke minőségén múlik - éppen ezért a gazdag országokban többet áldoznak az oktatásra, hogy a munkaerejük képzettebb legyen. Sőt, a nemzeti sikeresség egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek tudásába egyre többet fektessünk. Ezeket az alapszabályokat alaposan a fejébe véshette mindenki, aki az elmúlt években olvasott erről a témáról. És akkor most megmutatjuk az OECD legfrissebb ábráját, amiben ehhez képest azért vannak meglepetések.

Az alábbi ábra a 25-34 éves korosztály iskolai végzettség szerinti megoszlását láthatjuk. Nagy vonalakban megvalósulni látszik a fent ismertetett összefüggés, de ha alaposabban megnézzük a számokat, árnyalódik a kép.

Egy ábra, amiből megérted, miért furcsa a magyar oktatás
Klikk a képre!


A grafikonban az országok sorrendjét az alapfokú végzettségűek aránya adja. A magyar 15%-os adat bő duplája a régióban jellemzőnek. Kelet-Közép-Európa négy másik, hozzánk hasonló fejlettségű országában (Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia) 6-7%-os arányt találunk. Vagyis nálunk (legalábbis a 25-34 éves mintában) az oktatási rendszer minden 6-7. embert alapfokú, vagy annál is gyengébb képzettséggel engedett el.

Érdekesség, hogy a fejlett országokban sem egyformán sikeres az oktatáson keresztüli integráció. Míg Dél-Koreában a fiatal felnőttek mindössze 2%-a ragad meg alapfokú végzettségben, addig Olaszországban a korosztály negyede, Spanyolországban a harmada. (EZ részben gazdaságszerkezeti faktorokkal is összefügghet.)

A tudásintenzív gazdasági szerkezet szempontjából azonban nem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a felsőfokú oktatás mennyire kiterjedt, vagyis hányan kapnak életük első időszakában 15-20 évnyi intenzív képzést. E szempontból a régió öt országa érdekes módon szakad ketté. A szlovén és a lengyel esetben a 25-34 éves korosztálynak közel fele felsőfokú képzettségű. Az erősebb feldolgozóipari dominanciával jellemezhető cseh, szlovák és magyar mintában azonban ez az arány csak alig egyharmados.

Érdemes megnézni a felsőfokú végzettségűek részarányának toplistáját is, Dél-Korea egészen extrém adatával (70%!) az első, Kanada (61%) mögé pedig Oroszország (60%) fér fel a dobogóra. (Litvánia a 4.) Ez alapján azt mondhatjuk, hogy nem csak a fejlett országok áldoznak sokat az oktatásra, hanem azok a feltörekvő országok is, amelyek a tudásintenzív gazdasági szerkezetben látják a továbbfejlődés útját.

Az adatokból az is kiszámolható, hogy az egyes országokban a középfokú képzésig eljutók mekkora része kap végül felsőfokú képzettséget. Ez egyrészt a középfokú oktatás minőségére is utalhat, de még inkább azt fejezi ki, hogy az ország oktatáspolitikája mennyire törekszik arra, hogy magas képzésben részesítse a polgárait.

E szempontból Magyarország a 47 vizsgált ország között mindössze a 40., vagyis nem igazán törjük össze magunkat azért, hogy a polgárainkat diplomás tudáshoz juttassuk.


A hírek szerkesztését a CIB Bank tartalomszolgáltató partnerei végzik. Az itt leírtak nem feltétlenül tükrözik a CIB Bank véleményét.

LEGFRISSEBB HÍREINK

Makrogazdaság / 2018-07-16 08:16
A kínai statisztikai hivatal hétfőn azt közölte, hogy Kína hazai összterméke (GDP) éves ...
Makrogazdaság / 2018-07-16 06:33
Viszonylag csendes hetünk lesz a nyári uborkaszezonban, legalábbis előre tervezhető makroadatból nem ...
Makrogazdaság / 2018-07-15 15:19
A futball-világbajnokság megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről ...
Makrogazdaság / 2018-07-14 14:00
A kisdöntő a csalódott csapatok meccse, szokták mondani, de ha megnézzük az elmúlt évek ...
Makrogazdaság / 2018-07-13 16:28
Növekszik a foglalkoztatás, csökken a munkanélküliség és a szegénység, miközben a munkahelyekre ...
Olvassa az Intesa Sanpaolo csoport híreit
a world.intesasanpaolo.com oldalon!