• Nincs találat

Nemzetközi jelenlét

Simák Pál, a CIB Bank vezérigazgatója 10 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól 2022-ben

Simák Pál, a CIB Bank vezérigazgatója 10 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól 2022-ben. Magyarországon a bankok kellően tőkeerősek a beruházások fellendítéséhez, a feldolgozóipar kezd visszatérni a járvány előtti szintre, a vásárlók pedig képesek beindítani a fogyasztást

21/08/2021

Az Intesa Sanpaolo magyarországi leányvállalata, a CIB elnök-vezérigazgatójának, Simák Pálnak a véleménye szerint a magyar gazdaság erőteljes fellendülésére számíthatunk.

„A magyar gazdaság más országokhoz képest aránylag gyors újranyitása a fogyasztás figyelemre méltó megugrásához vezet majd az országban, mert a világjárvány alatt rengeteg pénz halmozódott fel” – állítja Simák Pál.

A CIB Bank vezérigazgatója szerint az ország gazdasága az idén közel 5%-os fellendülést érhet el, a 2021-2022-es időszakra pedig 10%-ra várható a kumulált GDP-növekedés.

Azért tartja lehetségesnek a gyors visszatérést a növekedési pályára, mert Magyarország rendelkezik az ehhez szükséges alapokkal: a hazai bankok erősek, készek a beruházások mögé állni, a feldolgozóipar teljesítménye várhatóan eléri a járvány előtti szintet, a lakosságtól pedig a belföldi fogyasztás felívelésére számíthatunk.

 

A Simák Pállal készült teljes interjú

Az Intesa Sanpaolo magyarországi leányvállalata, a CIB elnök-vezérigazgatójának, Simák Pálnak a véleménye szerint a magyar gazdaság erőteljes fellendülésére számíthatunk.

„Meggyőződésem, hogy az ország a térség átlagánál valamivel nagyobb mértékű növekedést tud felmutatni” – állítja a bankigazgató. „Úgy gondolom, hogy idén körülbelül 5%-os fellendülést érhetünk el, a 2021-2022-es időszakra pedig 10%-ra várható a kumulált GDP növekedés.”

Ahhoz képest, hogy a vendéglátóiparhoz és az idegenforgalomhoz hasonló ágazatokban mekkora nehézségekkel kell megküzdeniük a vállalkozásoknak, Magyarország helyzete aránylag stabilnak tűnik.

A kormány határozott fellépéssel sietett a lakosság és a vállalkozások segítségére. Simák szerint a hiteltörlesztések felfüggesztése, más néven a hitelmoratórium különösen fontos eleme az ország járványkezelési stratégiájának.

„Éves szinten a lakossági megtakarítások 25-30 százalékos növekedését tapasztaljuk” – mondta el a vezérigazgató. „Ez a hitelmoratóriumnak és a járvány alatt eleve óvatosabb költekezésnek köszönhető, de úgy vélem, hogy a magyar gazdaság – más országokhoz képest aránylag gyors – nyitása a helyi fogyasztás figyelemre méltó megugrásához vezet majd, mert a pandémia alatt rengeteg pénz halmozódott fel. Ez már derűlátásra ad okot.”

A moratórium beszüntetése visszafoghatja a fellendülés ütemét, mivel a háztartásoknak és a vállalkozásoknak újra el kell kezdeniük a hiteltörlesztést. Simák szerint azonban a régióban a hitelmoratóriumot már beszüntető országok tapasztalatai összességében pozitívak, a háztartásoknak és vállalkozásoknak csak kis százalékának okoz gondot a törlesztési kötelezettségek teljesítése.

„Valószínűleg Magyarországon is ez lesz a helyzet” – fűzte hozzá Simák. „Az azonban kétségtelen, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, milyen hatással lesz a moratórium megszűnése a tágabb értelemben vett gazdasági teljesítményre.”

A belföldi fogyasztás megugrása azonban csak bizonyos mértékű gazdasági fellendülést tesz lehetővé Magyarországon. A feldolgozóipar kiemelten fontos ágazat a magyar gazdaság számára, a termelés jelentős része exportra készül. Ezért a fellendülés erősen függ a fő exportpiacok, például Németország és – Európán kívül – az Egyesült Államok gazdaságának alakulásától. Ezeken a piacokon jelenleg gyors növekedés figyelhető meg, ami óvatos optimizmusra ad okot a magyar gyártóknak.

„A feldolgozóipari termelés aránylag nagymértékű, mintegy 10%-os bővülésére számítunk” – mondja Simák. „Ez azért lényeges, mert a feldolgozóipar a bruttó nemzeti termékünk egyik legjelentősebb összetevője.”

Könnyen elképzelhető, hogy mivel Magyarország a térség számos államánál jobban vészelte át a COVID-vihart, a gazdasági fellendülés ütemét tekintve is felülmúlja majd némileg az uniós átlagot. Különösen a járvány második hulláma volt a vártnál kisebb hatással a gazdasági aktivitásra, aminek eredményeképpen a 2020. évi GDP-növekedés ha kevéssel is, de meghaladja az előrejelzést.

A növekedés újraindítását illetően sok múlik egy erős bankszektoron, amely kész támogatni az üzleti beruházásokat. Ám ezen a téren is van okunk a bizakodásra. Az Intesa Sanpaolo közelmúltban kiadott, gazdasági és banki kilátásokról szóló jelentése szerint „a recessziós gazdasági környezet ellenére a bankszektor tőke-, likviditási és finanszírozási helyzete továbbra is erős”. Simák egyetért ezzel a megállapítással.

„Különösen azt volt jó látni, hogy magyar bankszektor mennyire rugalmasnak bizonyult a járvány idején” – mondta. „A bankok összességében sokkal tőkeerősebbek és likviditásuk is jobb volt, mint a 2008-as összeomlás előtt, így ezúttal csekély a sebezhetőségük. Jövedelmezőségük természetesen megsínylette a járványt, de az ágazat általában véve erős és olyan helyzetben van, hogy a világjárványból kilépve támogatni tudja a gazdaságot.”

Az ágazat jövedelmezősége 2020-ban több mint 50 százalékkal esett vissza, bár erre számítani lehetett. Viszont 18 százalékkal emelkedett a hitelállomány, annak jeleként, hogy az ágazat továbbra is jól szolgálja a reálgazdaságot.

Magyarországnak a többi szomszédos államhoz hasonlóan a járványhelyzet elmúltával nehézségekkel kell szembenéznie. 2021-ben tetőzhet az infláció, jóllehet ez részben egyszeri hatásoknak tudható be. A járványügyi intézkedések újbóli bevezetésével kapcsolatos kockázatokat ebben a szakaszban még nem lehet teljesen kizárni.

Összességében azonban úgy tűnik, hogy Magyarország stabil alapokról indul ahhoz, hogy gyorsan növekedési pályára álljon. A hazai bankok erősek, készek a beruházások mögé állni, a feldolgozóipar teljesítménye várhatóan visszatér a járvány előtti szintre, a lakosságtól pedig a belföldi fogyasztás felívelésére számíthatunk.

Ossza meg barátaival

További tartalmak

Biogazdaság: gondolatok a fenntarthatóságról
Stefano Del Punta: a változás bajnoka, a jövő építője
Tervezzünk okos városokat
Segíthetünk?

Hívja CIB24 telefonos ügyfélszolgálatunkat!

CIB24 menütérkép
(+36 1) 4 242 242
9. Bankkártya tiltás
1. Azonosítás
Egyenleglekérdezés és számlainformáció
1 1
Regisztrációs kód igénylés és Digitális szolgáltatás
1 2
Megtakarítás és befektetés
1 3
Bankkártya aktiválás, kártyaügyintézés, mobilfizetés
1 4
Lízing
1 5
Hitelek
1 6
Biztosítás
1 7
2. Azonosítás nélkül
Bankkártya
2 1
Készpénzfelvétel bejelentés
2 2
Megtakarítás és befektetés
2 3
Digitális szolgátatások
2 4
Lízing
2 5
Hitel
2 6
Biztosítás
2 7
4. CIB termékkel nem rendelkező érdeklődők
Személyikölcsön, hitelkártya igénylés
4 1
Fedezetes hitelek
4 2
Új lakossági számla érdeklődés
4 3
Vállalati termékek
4 4
7. Moratórium

A CIB honlap sütiket használ, ezek segítségével tudjuk biztosítani a legjobb böngészési élményt. Az összes süti elfogadására kattintva, Ön beleegyezik, hogy a sütiket eltároljuk az eszközén. A sütik segítségével megkönnyítjük az oldalon a navigációt, és azokat az oldalhasználat elemzésére és marketing célokra használjuk fel. (Süti szabályzat)